Ahogy én látom...

Kereszténység és programok Szegeden és környékén

Gyerekvigyázós tábor

2017. június 30. 15:33 - blackbird14

Első tapasztalatok

Keresztény (és talán nem is keresztény) körökben egyre népszerűbb a fiatalság körében az, hogy olyan táborba mennek gyerekekre vigyázni, ahol a szülők lelkigyakorlaton vagy valamilyen képzésen vesznek részt, illetve ha a szülők nincsenek is ott, de kisebb gyerekekre felügyelnek a nagyok és készítenek nekik programokat a tábor alatt. Én is eljutottam először 22 évesen egy ilyen alkalomra. Az Egyházmegyei Családközpont által szervezett Egyházmegyei családos tábor egyik gyerekvigyázója lettem Gyulán 4 napra. Ahogy én láttam...

Óriási tapasztalat 

A gyerekekkel való foglalkozások alatt rájöttem, hogy mennyire vagyok kreatív, türelmes és odafigyelő. Általában egy ilyen táborban a gyerekeket 3 csoportba osztják: a picik (2-6 éves), a kisiskolások (alsósok) és a nagyok (felsőtől felfelé). Én a picikkel voltam, amitől először jól be is voltam parázva, hiszen rájuk igazán figyelni kell. Viszont ahogy a szülők a kezembe adták az ő kezüket többségében ők el sem engedték. Szépen elfoglalták magukat a nagyobbak, az ovisok, a kicsikre pedig folyton figyelt valamelyikünk, hiszen nekik egy zsírkréta is lehet veszélyforrás. Megtapasztalhattam, hogy szépen, köntörfalazva is bele lehet csalogatni a síró gyerkőcöt a terembe, ameddig anya eloson az előadásra. Aztán türelmesen kézen fogtam őket, mikor végre kimentünk az udvarra és akkor jutott eszükbe, hogy WC-re kell menni :) Vagy odafigyelni, hogy melyik pici merre cirkál a nagy udvaron, ki ment be anyukájához, ki van a testvérével, vagy éppenséggel csak ne dobálják a homokot. Tehát iszonyat nagy tapasztalatot adott! 

Szeretethalmaz

Aztán egy-egy séta közben gyakran kaptam a kicsiktől ölelést, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nagyon hamar megszerettem őket. Az egész tábor gyerekvigyázóit egy nagy szeretethalmaz vette körbe. Mindenki nagyon hálás volt nekünk, amiért vigyázunk a gyermekére, és a gyerekek is hozzánk szoktak a tábor végére. :)

Vágj bele az ismeretlenbe!

Elmegyek egy táborba, ahol max 4 embert ismerek (ebből kettő felnőtt) és vigyázok mások gyerekeire. Nehéz vállalkozás, de nem lehetetlen. Itt biztos ki kell lépni a komfort zónából! Az ismerkedés része egy tábor alatt elég könnyen megy, mivel egymásra vagyunk utalva, akár a vigyázás alatt, akár egy UNO-zás alatt, hiszen aki játszani akar, annak emberekre van szüksége. Viszont úgy belevágni a gyerekvigyázásba, hogy nem ismerem a kicsi szokásait, mennyire ragaszkodó, van-e valamilyen problémája, vagy csak nem értjük meg egymást, úgy elég nehéz. Persze kapunk egy rövid használati utasítást a szülőktől minden gyerekhez, de az nem teszi ki az óvodai ismerkedést, szokásokat, és én sem vagyok óvónő. Végül nem is kellett, hogy az legyek: az egymásra utaltság itt is felülkerekedett, hogy van egy játszótársa a gyereknek, hogy van, aki játékkal készült vagy aki eltereli a figyelmét, míg a szülő tanul, okul, tapasztalatot cserél, ez nagyrészt eltörölte a kételyeket, a bizalmatlanságot. Külön kiemelném, ahogy szülők mertek utasítást adni, kérni, mit hogyan csináljunk...hiszen mi ezért voltunk ott. Mert én jobban szeretem, ha megmondják nekem mit, hogyan csináljak és én abból próbálom kihozni a legjobbat.

Bizalom

Semmi nem ad akkora löketet, mint amikor rád bíznak egy kincset. A szülők a kincseiket bízták ránk. Nekem nagyon királyságosan esett, mikor egy-egy szülő rákérdezett a gyerekére, és azt tudtam mondani, hogy nem volt semmi gond. Mert tényleg nem volt! Vagy ha volt is, valamelyikünk (5-en voltunk a kicsikre) mindig volt annyira kreatív, hogy megoldotta. Bizalom volt a szülők részéről, a gyerekek részéről és a szervezők felől is, hogy belénk vetették a hitüket. Ez pedig, ha tényleg törekszünk a 100%-ra, jó érzéssel tölti el az embert.

Szolgálat

Gyerekvigyázók közül voltak olyanok, akik a középiskolai 50 órás közmunkát töltötték ott. Ha tudsz, mindenképpen egy ilyen táborba menj! :) Ez önkéntes, a szervezők állnak mindent: a szállást, utazást, visznek-hoznak autóval. Én pedig odafele egy kisebb csapattal vonattal mentem és megvettem a visszaútra is a jegyet. Végül autóval jöttem haza, és még a kárba ment jegyet is kifizették nekem!!! :o Ez egy olyan tábor, ahol adsz és adsz, magadat adod, és töménytelen jóakarattal és hálával találod magad szemben. Számomra itt nyert értelmet, hogy adni tényleg öröm.

Példák

Nekem hatalmas tanúságot tettek a szülők, akik pici babákkal, ovis gyerkőcökkel és mind a sok gyerekükkel fogták magukat és eljöttek ebbe a táborba. Pozitív keresztény példát kaptam általuk, hogy igenis létezik a család, igenis szép, ha egy családban 3-4-5 gyermek van, és én is hálával jöttem el, hogy beszélgettek velem, meghallgattak, megbíztak bennem és semmiféle rossz élmény nem ért az alatt a 4 nap alatt. 

csalad.jpg

(Kép: Egyházmegyei Családközpont Facebook) 

Szóval nagy felelősség a tökmagokra, kisiskolásokra vigyázni, de ha lehetőség adódik, nyugodtan vágjatok bele! A szülőknek pedig hatalmas tisztelet! :) 

További részletek: youtube 

Szólj hozzá!

Nehézségek közepén

2017. június 26. 21:59 - blackbird14

Ha valami nagyon rosszul sül el, tuti biztos, hogy Istenhez fordulok utoljára, ami igazán rossz reflex, vagy pedig illedelmesség határát súrolva számonkérem, hogy "MI volt ez Istenem? Hmm?" Ha pedig valami jól, belefeledkezem és egy héttel később jut eszembe, hogy elfelejtettem megköszönni és hálát adni ezért Istennek.

Miután a végzős félév nehézségekkel, buktatókkal és hegyekkel tarkítva telt, muszáj volt edzéstervet kidolgozni: minden este imádkoztam, hálát adtam azért, hogy aznap mennyit haladtam. Ha picit is, az is haladás! A vizsga előtti nap jutott el a tudatomig, hogy esélyem sincs egy nap alatt 5 tételt megtanulni...Ekkor hálát adtam a nehézségekért az életemben, amit igazán furcsa volt hangosan kimondani. 

Hálát adni a nehézségekért? Ezért imádkozni? Van értelme? 
Hát, persze! Olyan nehéz volt kimondani, hogy "Köszönöm Istenem, hogy idáig eljuthattam, köszönöm, hogy minden megpróbáltatásomban velem vagy és ezek által formálsz engem." Az élet legnehezebb mondatait valahogy mindig az élet legnehezebb történései szülik meg. A vizsga előtt nekem sem jutott volna eszembe, hogy visszatekintsek az elmúlt 3 év egyetemi évemre...visszaemlékeztem, amikor éppenhogy, de átmentem egy nagyon nehéz szóbeli vizsgán (amiből előző évben megbuktam), és ezt az eredményt biztos nem egymagam értem el. Isten már akkor is ott volt! ;) Hogy hangosan kimondtam ezeket, azáltal megvallottam a problémát és átadtam Isten kezébe, hogy hozza ki a legjobbat ebből a helyzetből, hozza ki a legjobbat belőlem. 

2.jpg1.jpg

Isten nem az, akivel csak ünnepnapon, tisztán, kiöltözve kell csak találkoznom. Ő az, aki koszosan, bűnökkel telve, görnyedt vállal és hamis hanggal is magához ölel. Nem az, akivel csak a jó és szép dolgokról kell beszélnem, nem az, akihez csak szép szavakat kell illedelmesen elmormolnom. Hanem az, akivel az élet nagy gondjait megvitathatom, feltehetem a jövőmmel, múltammal kapcsolatos kérdéseimet, aki útmutatást ad a jelenemhez. De számon is kérhetem, a "miért?"-ekre is szívesen ad választ, ha van annak értelme és jelentősége az életemre nézve. A nehézségek közepette egy-egy elmondott ima, egy "Kérlek Istenem, most segíts meg!" is közelebb visz minket Hozzá, mert ilyenkor vesszük észre, hogy mi egyes helyzetben tehetetlenek vagyunk, és reméljük, hogy van Valaki, aki látja a nyomorunkat és kész közbelépni, mikor Hozzá fohászkodunk.

Nehéz elhinni, hogy mindennek oka van. Sokszor túl nehéz. Tudom. Én nem látom az egész képet, nem látom az egész életemet, úgy ahogyan Isten. Én csak éppen egy szeletét élem, Ő pedig az egészet látja. Viszont vannak olyan dolgok, amelyeket néhány év távlatából nézve megértettem. Hogy azok nélkül most nem ilyen ember lennék, talán nem is ismerném a barátaimat, nem járnék közösségbe, talán Istent sem ismerném ennyire, mint most. Mert Isten egészen lát, végtelenül. Neki nem ugyanaz az idő jelentése, mint nekem. Ha visszaolvasom az imanaplómat, sokszor csodálkozom, hogy milyen apróságoktól féltem, milyen pici dolgok foglalkoztatták a mindennapjaim. De ez így van jól. Vannak dolgok amik nagy jelentőséggel bírnak, de abban a pillanatban, amint túljutunk rajtuk, minden sokkal egyszerűbbnek látszik. Ezek által fejlődünk: milyen lenne, ha egész életünkben úgymond egyetlen pontban maradnánk? Se jó dolog nem történne velünk, se rossz, hogy abból újult erővel felépüljünk? Értsd jól: nem akarok folyton örömünnepet, sem az egész életemet a sötét gödörben leélni, de ha már adott egy helyzet, amin nem tudok változtatni, kérem Istent, hogy ezáltal is formáljon és segítsen eligazodni, akármilyen nehéz is.

03.jpg

Mi van akkor, ha már az elején, vagy a nehézség közepette átadod a problémát Istennek? Sokkal jobb és hatalmasabb kezek veszik kezelés alá az ügyedet. Viszont hinned is kell, ahogyan az egyik szép történet is mutatja: nem ér semmit az esőért való imádkozás, ha nem hiszel benne és nem viszel esernyőt! Tehát vedd észre a problémát, add át Istennek és higgy benne, hogy minden a lehető legjobb úton fog haladni. Isten csak tudja már, hogy mit csinál! :) 

 

(Képek: pinterest.com)

Szólj hozzá!
Címkék: hit nehézségek

A viskó

2017. június 15. 11:00 - blackbird14

Spoiler nélküli ajánló

Pár éve olvastam William Paul Young A viskó c. könyvét, melyet ma volt végre lehetőségem megnézni is. (A magyar mozik nem vetítik, de interneten már fent van. Hurrá!!) Már észrevettem azt, hogy a könyvet egy más ember, egy más én olvasta akkor, mint aki most vagyok...de ez a mű minden élethelyzetben és életkorban adja azt, amire szükségem van.

A wikipédia nagyon szépen megfogalmazza miről is szól nagyjából ez az alkotás:

"a könyv címe lényegében egy metafora a saját fájdalmainkból épített helyre, ahova beragadunk, ahol megsérülünk, ahol a fájdalmaink és szégyenünk összpontosul, ahogyan a szerző kifejti különböző interjúkban."

shack.jpg

Mégis miért is sírtam végig a könyvet és a filmet? Egyrészt tele van a film (most főleg ezt ajánlom mindenkinek, hogy nézze meg), olyan kételyekkel, melyek magamban is rengetegszer felmerültek: Isten hogy lehet 3 személy? Miért van szenvedés a világon? Miért az én családommal történtek ilyen dolgok? Miért velem? Minek halt meg Jézus, én nem kértem rá? Bocsássak meg a rosszakarómnak? Isten miért kíváncsi az imáimra, ha úgyis tudja mi a bajom? Elég sok a kérdés, és szép, éles válaszokat kapunk a filmben rájuk. Sok mindenben magamra ismertem, talán meg is értettem Isten "nem szeretni nem tudását", hogy Ő aztán igazán mindenkit szeret. :) 

Nagyon valós és életszerű múltbéli problémával küzd meg a főszereplő. A múlt szeméttel teli zsákját hordja a vállán, ami rohasztja családjával, barátjával és az önmagával való kapcsolatot is. Ne feledkezzünk meg Istenről sem! Ami pedig húsba markoló, és egyben szívet facsaró, hogy mit kezdhetsz magaddal, ha úgy érzed a világ konkrétan összeesküdött ellened? Hát persze, hogy Istent hibáztatod..."Minden a Te hibád! Hatalmad van. Miért nem akadályoztad meg? Miattad fáj nekem, nekik, a családomnak. Te engedted meg ezt." 

visko.jpg

Olyan alapvető tényekre is rávilágít, ami számomra könnyebbé teszi azok megértését. Például:  A gonosz létezik. Az ember és Isten másképpen ítél. Miért és hogyan kell megbocsátani. Jézus szerepe az életemben.

Ajánlom tehát mind a könyvet, mind a filmet!  Olvasd, nézd meg nyitott szívvel és általa nézz mélyen magadba, fókuszálj Istenre! :) 

Könyv címe: William Paul Young - A viskó (2007)
Film Trailer: ITT
Film: ITT

Ráadásként 10 mondat A viskóból:

  1. A megbocsátás nem felejtést jelent , Mack. Azt jelenti, hogy elengedjük a másik ember torkát.
  2. A szeretet mindig maradandó nyomot hagy.
  3. Minden megpróbáltatásban lehet találni valami jót is, ha az ember elég szorgalmasan keresi.
  4. Néha a könnyek a legmegfelelőbb szavak, amiket a szív szólni képes.
  5. Amikor úgy döntesz, hogy megbocsátasz valakinek, azt az embert jól szereted.
  6. (...) szerette Papának nevezni Istent, így fejezte ki, mekkora gyönyörűséget jelent számára a Vele ápolt bensőséges barátság.
  7. A legtöbb sebet a kapcsolatainkon keresztül szerezzük, ugyanez elmondható a gyógyulásunkról is.
  8. Az emlékezet alkalmanként csalóka társ lehet.
  9. Soha ne becsüld alá a könnyek csodáját! Ezek a gyógyulás vizei és az öröm folyamai lehetnek. 
  10. A kegyelem nem függ a szenvedés létezésétől, de ahol szenvedés van, ott meg fogod találni a kegyelem sokféle és sokszínű megnyilvánulását.
Szólj hozzá!

Pünkösd, ahogyan nem terveztem

2017. június 05. 16:25 - blackbird14

Június 4-én, Pünkösd vasárnapján volt az alsóvárosi templomban A Lélek Éjjele virrasztásos esemény, melyre egész héten készítettem a szívemet. Nagyon vártam, mégis rosszul éltem meg, de nem az esemény miatt, hanem mert a gonosz úgy gondolta, hogy egy kicsit most megkavarja az életem. Ez talán egy személyesebb blog lett, sajnos én sem így terveztem. Nem minden dicsőítő alkalom ugyanolyan, van amikor távolabb érzem magamtól az Urat, és van amikor nagyon közel. 

Ahogy a jelenlegi életem áll
Túl a szakdolgozat megírásán, stresszelve az államvizsgára és gondolkodván a jövőmön, egyáltalán nem a nyugalmas hétköznapokat élem meg. Várok minden Istennel találkozós alkalmat, mert olyankor mindig valami furcsa erőt kapok, ami fellelkesít és eltüntet minden kételyt az életemből. 

Ahogy a Pünkösddel állok
Nem nagyon értettem a Pünkösd lényegét és talán még most sem értem igazán. Nyolcadikban aki szeretett volna, az megbérmálkozhatott és hát gondoltam, miért is ne. Ezt azóta is bánom, de szerencsére már egy csomószor megérintett a Szentlélek, szóval olyan, mintha újrabérmálkozhattam volna általa :) Aztán csak később jöttem rá, hogy a mostani baráti körömben inkább akkor mennek el bérmálkozni, mikor úgy érzik készen állnak rá, ami sokkal érettebb felfogást és nagyobb Szentlélek-várást eredményez. Az ünnep, mint Pünkösd fontos volt az iskola alatt, mert nincs suli. Egyetemen persze ugyanolyan nap, mint a többi: tanulós. Mégis számomra a megtérésem óta a Pünkösd egy hatalmas dicsőítésnek felel meg, legalábbis én így képzelem, ahol "a mindnyájan együtt voltak"-on van a hangsúly, az alkalmat közösen megélni, és együtt hívni a Szentlelket. Ez egy testvéri vagy közösségi ünnep, melyre a meghívó a Szentlélektől van. Csak eddig nem sikerült ezt megélnem sehogy sem...és most sem jött össze. 

Ahogy a Biblia írja
Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. Ez idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, az ég alatt minden népből. Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. Nagy meglepetésükben csodálkozva kérdezgették: „Hát nem mind galileaiak, akik ott beszélnek? Hogyan hallja hát őket mindegyikünk a saját anyanyelvén? Mi pártusok, médek, elamiták és Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frígiának, Pamfíliának, Egyiptomnak és Líbia Cirene körüli részének lakói, a Rómából való zarándokok, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.” Csodálkoztak, és ezt kérdezgették egymástól: „Mi lehet ez?” Mások gúnyosan megjegyezték: „Teleitták magukat édes borral.”

c8877540ae89b02f1980e46f4d9b5e02.jpg

Ahogy a mostani Pünkösd telt
A Lélek Éjjele miatt az elsőpénteki dicsőítésre sem mentem, mert az már sok lett volna a tanulás mellett. Szóval nyitott szívvel vártam már a vasárnap estét. Indulás előtt összevesztünk a családdal, úgyhogy így indultunk el a húgommal. Ez elég rosszul érintett mindkettőnket. Aztán az autó egyik lámpája kiégett, Eszti pedig még nem annyira rutinos sofőr, és tudtuk, hogy a visszaúton biztosan sötét lesz, és így veszélyesebb vezetni. Mintha minden akadályozta volna, hogy eljussunk erre az estére. A templomban már elég sokan voltak, a zenei szolgálatot ekkor a K.Ö.D. adta. Sajnos ezek után a belehelyezkedés sem ment könnyen, folyton eszembe jutott, hogy másfél hét múlva államvizsga, otthon vár egy lezáratlan beszélgetés és most csak Istennel szeretnék lenni, de abban a pillanatban Őt éreztem a legmesszebb magamtól. Csak 10 perc volt. Legalábbis annyinak éreztem, amikor teljesen át tudtam adni magam a Szentléleknek. Se több, se kevesebb. Akkor egy kép ötlött a fejembe: egy lámpasor volt a fejem fölött az utamon, a hátam mögött is és előttem is. De csak a fejem fölötti égő világított, a többi nem. Az út végén természetes fény ragyogott. Ez arra enged következtetni, hogy Isten ott van velem az adott élethelyzetemben. Az Ő ragyogó fényére koncentrálva, nem számít hogy mögöttem és előttem milyen sötét van, az adott pillanatban Ő az, aki velem van. 

"Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” (Mt 6,34) 

De más pillanat nem volt. Kijöttem és a téren beszélgettem a barátaimmal, akik szintén nagy problémával küszködve jöttek el erre az estére. Ha a gonosz jön, akkor nagyon jön...de én próbálkoztam. Visszamentem a templomba és énekeltem, leültem a szőnyegre, imádkoztam. De elment a hangom, fájt a fejem és rájöttem, hogy az is zavar, hogy templomban vagyok a megszokott terem helyett. Ezt az estét esélyünk sem volt megmenteni, a sok megoldatlan ügy teljesen befészkelte magát a fejünkbe. A legkönnyebb utat választottuk: 3/4 11-kor eljöttünk.

Isten végig ott volt velem, olyan dalt küldött nekem, amire épp szükségem volt, olyan képet mutatott, ami erőt ad most, és olyan embereket adott mellém, akik támogatnak. Mégis a gonosz győzött ebben a csatában, de nem engedem én sem, és Isten sem, hogy a szellemi háborút fölöttem ő nyerje meg. Isten fia, Jézus már győzött a kereszten, én már rég nem vagyok vesztes. Csak ezt a sátán mindig elfelejteti velem a problémák közepette, de erre újra és újra emlékezni kezdek, például mikor rápillantok az ágyam fölötti keresztre. 

Az eseményről18893417_1510532202338577_1485663314475715810_n.jpg
Az alkalom 20 órakor kezdődött és hétfő hajnali 2-ig tartott. Szeged dicsőítő csapatai váltották egymást, folyamatos volt Isten dicsérete. Az eseményre bárki betérhetett és aki szeretett volna, közbenjárást is kérhetett. Habár én nem voltam jelen 100%-osan az estén, de nagyon jó program volt abból a szempontból, hogy megszólította az embereket, összehívta a közösségeket, közösen imádkoztunk a Lélekhez, hogy ajándékait és erejét árassza ránk. Még több ilyen összefogást, még több teret a Szentléleknek! Legyen minden dicsőítés Pünkösd! :) 

Facebook-esemény: ITT

 

Szólj hozzá!

Isten mindent újjá tesz! - fiatalos konferencia a Zöldfáson

2017. május 29. 14:21 - blackbird14

I. Egyházmegyei Ifjúságpasztorációs Konferencia, ahogy én láttam...

2017. május 26-án este és 27-én került megrendezésre az I. Egyházmegyei Ifjúságpasztorációs Konferencia Domaszéken a Zöldfás Lelkigyakorlatos házban, melyen én is részt vettem, mint lelkes fiatal. Habár az Ez Az A Nap! rendezvénnyel volt egy időpontban, mégis valahogy úgy éreztem idén itt a helyem. Középpontban mindenképpen a fiatalság volt, ami engem nagyon is érint, mivel szeretnék velük foglalkozni. De nézzük, miről szólt ez a 2 nap bővebben!

A pénteki program nem volt kötelező, de ha már majdnem a szomszédban lakom, gondoltam nem hagyom ki. A program 'Az ifjúsági vezető attitűdjei' címet kapta. Ez egy tréning volt, melynek Gulyás Péter volt a házigazdája. Fény derült többek között arra, hogy az ifjúsági vezető hasonlatos a Jó Pásztorhoz, aki ismeri a rábízottakat, akire hallgatnak és  aki életét adja a rábízottakért. Néhány ismerkedős gyakorlat után, kis csoportokban megbeszéltük, hogy az ifjúsági vezetőnek miért fontos az Istennel való kapcsolata, az emberekkel való kapcsolata és milyen képességekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy közösségben tudjon működni, illetve a plébániával összhangban. Végül egy tesztet töltöttünk ki, ami segített rájönni, hogy melyik vezetői típusba tartozunk, pl. Márta, Mária vagy Péter, Mózes...Az alapján, hogy milyen mértékben vagyunk elkötelezettek, bölcsek és milyen mértékben hajt a Szentlélek, az erő. 

Ahogy én láttam...Odaérkezvén nagyon fiatalos közegnek lehettem tagja, látszott, hogy mindenki áldozatkészen viszi a hátán a programszervezést. Tetszett, hogy nem végigültük a tréninget, hanem voltak feladatok, melyek alapján sokkal könnyebben elsajátíthattam, mi is az hogy vezető és hogy bennem milyen készségek vannak túlsúlyban. Ami a teszt alapján kijött, nagyon is igaz volt rám...Vakon, a Lélek által belevágok olykor olyan dolgokba, amelyek nincsenek megfelelően bebiztosítva, megszervezve, de az elkötelezettség megvan hozzá, ami néha sajnos nem elég. Ilyen téren pedig elég tapasztalatlan vagyok, szóval már csak bölcsebbé kell válnom. :) Az ezt követő Szentségimádás eltért azokhoz a nagy volumenű Tűz és Fény Szentségimádásokhoz, illetve dicsőítéssel lezajló imádkozásokhoz képest, amelyeken már voltam, viszont ez éppen olyan hangulatos volt a mécsesekkel borított, számomra kedves Zöldfás templomban. 

Másnap a megnyitó és köszöntések után a magyar katolikus egyház ifjúságpasztorációs stratégiájával kezdtünk. Az eddigi pápák ifjúsággal foglalkozó üzeneteit vettük sorba, és megtudtuk hogyan született meg ez a stratégia (ha lehet stratégiának nevezni). Fontos ez a mondat, amely nagyon megragadott: "Akkor lesz stratégiánk, ha ti azt csináltok belőle." A stratégia nem egyoldalú, ha elkészül, azt alkalmazni és hasznosítani kell. Ezután Fábry Kornél atya tartott előadást arról, hogyan lehet megszólítani és lelkesíteni a közösségvezetőket. Egy Szent Ágoston idézettel kezdte és fejezte be előadását: "Benned égnie kell annak, amit lángra akarsz lobbantani másokban". Kihangsúlyozta, tudnunk kell miért akarunk közösséget és hogy mi a közös célunk. Ehhez egy Youtube videót is megnéztünk, melyet itt érhetsz el: katt

ifjusag.jpg

A Vitorla közösségvezető képzésről adtak tanúságot a résztvevők, melyből kiderült, hogy tartalmas előadásokat hallgattak az Istenképről, az önképről, közösségről stb, közösségépítő játékokat tanultak és közös lelkigyakorlaton vettek részt. Ha minden jól alakul ez a képzés idén októberben újraindul, és várják majd a lelkes matrózokat.

Számomra nagyon hasznosnak bizonyultak az előadások, azt sem tudtam, hogy az egyháznak ilyen fontos a fiatalok megszólítása és behívása. Mint útját kereső, keresztény magyar fiatal hiánypótló eseménynek tartom az ilyen fiatalos kezdeményezéseket. Az egyház fiatalokat érintő programjai igazából az utóbbi 1-2 évben lettek látványosak számomra, lásd: Face2face, Tágas Tér, plébániai táborok (kb. amióta közösségem lett Szegeden :D ) De mikor az etika "felváltotta" a hittant, mintha eltűntek volna a fiatalok, elengedték azt a pici szálat, ami Istenhez vitte volna közelebb őket. Márpedig a fiatalok igenis ki vannak éhezve arra, hogy valaki behívja őket egy lelkes misére, vagy valaki imádkozzon értük, vagy meghallgassa őket, vagy lássanak pozitív példát arról, Isten igenis működik ma az emberek életében. Ha másnak nem, neked és nekem kell odaállnunk és Jézusi példát mutatnunk. Nem szabad elengedni a barátainkat, nem szabad kihagyni a lehetőségeket, mikor meghívhatsz egy-egy személyt egy keresztény alkalomra vagy közösségbe. Lehet épp a legnagyobb szüksége van rá annak a fiatalnak...Eszembe jutott arról egy 777 cikk a sok közül, hogy hol is vannak a fiatalok, hogyan is kellene az egyháznak meghallgatnia az ifjúságot: Tényleg csak öregek vannak a katolikus egyházban?

Egész nap lehetett tanakodni, ugyanis kaptunk egy fehér, név nélküli és egy sárga, "neves" lapot, melyekre javaslatainkat várták, hogyan is gondoljuk, mi szükséges a fiatalok megszólításához, mivel tudnánk személyesen segíteni, milyen programok kellenének, mi a jó és mi a rossz az ifjúságpasztorációban jelenleg. Fontos, hogy mi megnyíltunk, felajánlottuk a lehetőségeinket, de ezeket jó, ha meg is fogadják és még jobb, ha minket is bevonnak azok megvalósításában. 

A délutáni programokat mi választhattuk meg előzetesen a jelentkezéskor, ennek neve 'Jógyakorlatok' voltak: 6 különböző műhely közül lehetett választani. Bár kettőre lehetett beülni, igazából mindet meghallgattam volna. Amelyeken voltam, mindkettő interaktív volt, és a jelenlévők pozitív példát kaphattak az előadások által, és egy löketet a kezdethez vagy esetleg a folytatáshoz. 

  • Antióchia 
  • Ifjúsági csoport egy kistelepülési plébánián 
  • Ministránsok és Körzeti Ifjúsági Találkozók 
  • Padlókép 
  • Fiatalok hittanórán túli foglalkoztatása és behívása a plébániára 
  • Ifjúsági csoport városi plébánián 

Zárásként pedig ahogy a kis tájékoztató füzetben is olvashatjuk Serfőző Levente ifjúsági referens sorait: "Ébredjünk rá arra, hogy Egyházunk jövője a fiatalokkal együtt képzelhető el. A 24. órában járunk. Tovább kell építenünk az Egyházat! Az alap Krisztus, rá akarjuk bízni a jövőnket is!" Szerintem 3 nagyon sürgető feladatunk van: 1. A településen létrehozni vagy a már meglévő közösséget megerősíteni, 2. Behívni, megszólítani, befogadni a fiatalokat, nyitottnak lenni, 3. Ökumenikusan is jelen lenni: összetartani a felekezeteket, nem széthúzni. Nem tétlenkedhetünk. Magunktól várjuk azt, hogy a fiatalok majd önként besétálnak a templomkapun, pedig nekünk kell tennünk, nekünk kell továbbadnunk a lángot, amit mi már megkapunk a Lélektől. Megszólítani, behívni, átadni a tapasztalatainkat. Mindehhez az Atya bölcsességét, a Fiú elkötelezettségét és a Szentlélek erejét kérjük! :) 

szolgalat.jpg

Isten mindent újjá tesz! (Iz 43,19) Hozzáteszem: ha hagyjuk. Általunk, személyes megszólítás által érhetünk el a legtöbb emberhez. Ne tartsd meg magadnak Isten ajándékait, használd fel az Ő dicsőségére. Például apróság, de ha tudsz valami klassz programot, azt ajánld ismerőseidnek egy beszélgetésben, vagy ha Isten például az esti imában egy igerésszel segített túljutni valami problémán, másnap mondd el a barátaidnak. Mind-mind kicsike dolog, de nagyon sokat jelenthet egy nem hívő ismerősödnek, mint megerősítés: ha a te életedben ott van az Úr, akkor talán az enyémben is itt van? És elindulhat a beszélgetés. Erősítsd meg a hited, bízz a Szentlélekben és Ő vezetni fog. Ha hagyod! :) 

Látok egy nemzedéket, kik tudják mi az elhívás
Egy szent népet, mely hitben jár
Egy nép, mely minden harcát térden állva vívja meg,
Ébredést kér és győztes lesz!

Csiszér Laci - Hozsanna (Hillsong)

 Reményeim szerint: folyt. köv. 

Hasznos link: IPC

Szólj hozzá!

Dicsőítés a ferenceseknél minden vasárnap

2017. május 25. 16:47 - blackbird14

Szívvel, Lélekkel - Szeged

Az előző vasárnap volt időm ellátogatni az alsóvárosi Ferences Látogatóközpont 5-ös termébe, ahol minden vasárnap kb. 19:15-től 21 óráig dicsőítés zajlik a  K.Ö.D. (Keresztény Ökomenikus Dicsőítők) szervezésében. 

Ismét vasárnap!
Ismét az Úr napja!
Mért maradnál otthon, ha pontosan tudod, hogy napi 1 óra kevés az Úrral?
Gyere! Nyisd meg Szíved, nyisd meg Lelked az Isten előtt! Csak Ő tud segíteni az életeden! Csak Ő méltó az imádásra, dicsőítésre!

Légy szabad! A nyitott szíveden, a Bibliádon kívül másra nem lesz szükséged. Minden mást az Úr hozzátesz....
Megosztani ér!!
Hívj barátokat, ismerősöket, szomszédokat! Bárkit! Hogy nem találkozott még az Úrral? SEBAJ! Itt a tökéletes alkalom!

Forrás: Facebook, Szívvel, Lélekkel - Dicsőítés

Ezt hirdeti a Facebook-os esemény. És tényleg így van! :) A szakdolgozat leadása után nagy nehezen rávettem magam, hogy igenis van miért hálát adni az Úrnak. Bár minden itthon akart tartani, mégis úgy döntöttem, hogy  a Szentlélekkel töltöm az estémet. Én ugyanis ilyenkor az utolsó busszal jövök haza, de most ezt is rábíztam az Úrra. Már útközben találkoztam nagyszerű emberekkel, és mindig mikor megérkezem egy-egy ilyen alkalomra, minden kétségem elszáll afelől, hogy "de jó lenne most otthon" és "annyi dolgom lenne". Mert érzem, hogy pont jókor vagyok jó helyen. A dalokat a K.Ö.D. szolgáltatta: voltak Hillsong számok magyarra fordítva, saját dalaikból is adtak elő és a régi, jó dicsőítő számok a Mennyei tábortól kezdve a Lelkem áldd az Urat éneken át!!

18582361_1818554691491687_2222955346965280704_n.jpg

A kicsinek tűnő teremben kb. 20-30 fő volt, bár sajnos nem számoltam. Középen szőnyeg, körben pedig székek szolgáltattak ülőhelyet. A dalok ki voltak vetítve, a hatalmas zongora, a gitár és a hegedű hangja belepte a termet. A nyitott ablakon néha-néha eső illat szállt be. Közben pedig énekeltünk. 

Ahogy én éltem meg...Mostanában egyre könnyebben és gyorsabban átadom magam a daloknak, átadom az irányítást a Léleknek. Ami meglepő számomra, hiszen másfél évvel ezelőtt azt sem tudtam mi az a karizmatikusság, mára viszont el sem tudnám képzelni az életemet nélküle. Szóval ott álltam és éreztem, hogy csak annyit tudok mondani Istennek: "Köszönöm! Köszönöm, hogy leadhattam a szakdolgozatom. Köszönöm az értem elmondott imákat. Köszönöm, hogy ismerhetlek. Köszönöm, hogy itt vagy most velem." Klisé szöveg nagyjából, de annyira a szívemből jöttek ezek a köszönömök, mint talán még soha. Éreztem, ahogy Isten szeret. Szó szerint. Csak úgy, simán: szeret engem. Úgy nagyon, azzal a biztonságot adó, mindent ellepő óriási gyengédséggel, ahogy átölel és én nem akarom, hogy elengedjen. Volt egy csöndes, zongoraszóval kísért negyed óra arra, hogy "dumcsizzunk" az Istennel. A szőnyegen feküdve Jézus a szemembe nézett, megnyugtatott, hogy Ő már a kezdetektől fogva tudta, hogy mi mindenen fogok keresztül menni, de Ő mindezek közben is ott volt és ott lesz velem. Milyen klassz már, mikor az Istenről újra kiderül, hogy a testőröd, a vezetőd, az apukád és legjobb barátod is egyben!! Vagy csak bennem tudatosult ekkor...

Gyönyörködtem abban, hogy ez a sok nyitott szív összegyűlt azon az estén és Isten ezt megáldotta. Nem számított ki vagy, milyen felekezetű, milyen mély a hited. Azt kaptad, amit Isten arra az estére már nagyon régen becsomagolt ajándékként elkészített. Nekem ez az Ő szeretete volt. Néhány barátom a közösségeimből ugyanígy elhívást kapott erre az estére, aminek külön örültem, hiszen egyedül utaztam be és meglátva őket egyből tudtam, hogy Isten már mindent eltervezett. Az utolsó buszig való időm is kitöltődött, mert volt kikkel beszélgetnem ez idő alatt. 

Sosem gondoltam volna, hogy ekkora öröm forrása lehet a hit, de nem tagadom, itt tartunk. Hatalmas hiányt tölt be ez a fiatalok által szervezett, rendszeres dicsőítés Szeged városában!!  Ha megjött a kedved, van időd, indíttatásod, akkor gyere el egy alkalomra és szabadon, mindenféle korlátok nélkül lépjünk az Úr elé! Ezt pedig Ő határtalanul meghálálja neked, higgy nekem.

Az eseményről itt tudhatsz meg többet!

Szólj hozzá!

Bemutatom a Föld sóját

2017. május 22. 08:37 - blackbird14

Föld sója Karizmatikus Ifjúsági Közösség

Ezen írásban be szeretném mutatni az egyik szegedi ifjúsági közösséget, amelynek másfél éve vagyok tagja. 

Hogyan jött létre?

Az alapítók ugyanolyan fiatalok, mint mi. 2014-ben a Lelkes Napok Tábor után érezték azt az egyik műhely után, hogy karizmatikus közösséget kellene alapítaniuk Szegeden. És belevágtak! Először pár fővel, mára viszont közel 30 tagja van, ebből minimum 10-en mindig vannak a keddi alkalmakon.

Hogyan kerültem bele?

Néhány havonta vannak nyitott alkalmak, melyre a jelenlegi tagok hívhatnak újabb embereket. Engem is így hívott el az egyik barátnőm. Mára fellazult ez a rendszer, és ha elhívást érzel, gyere el megnézni egy alkalmat, azután dönthetsz, hogy maradnál-e.

Milyen egy alkalom?

Általában imával kezdünk, Isten elé visszük azt, ami épp bennünk van: öröm, félelem, hála, fájdalom...Miután ennek vége, úgynevezett "Hogy vagy?" kör következik. Azt szeretem ebben a köziben, hogy mindenki elmondhatja hogy van Istennel, hogy van az életben. Ha rosszul vagyok, meghallgatnak, ha kicsattanok az örömtől, végighallgatják mi is a boldogságom oka. Nem kell kamu-örömöket összeszednem, nem kell megjátszanom magam, ha rosszul vagyok, itt biztos meghallgatnak. Mások problémáiból tanulhatok, segíthetek nekik, tanácsokat adunk egymásnak. A másik imaéletének hullámvölgyeit tapasztalva, rájöhettem, hogy nem vagyok egyedül ezekkel a gondokkal. De együtt minden sokkal könnyebb. Ezután a közivezetők mindig készülnek valamivel: Biblia-elemzés, egy oktató videó, vagy csak egy érdekes téma felvetése. Többek között itt tanultam a böjtről, de volt, hogy egy Bibliából vett részt mindenki máshogy értelmezett a saját életére, és azáltal én is sokkal többet kaptam, mintha otthon egyedül elolvastam volna. 

99203f9339beabc2cf4a6a67a0357108.jpg

Miért is karizmatikus?

Az alkalom végén dicsőítéssel zárunk: énekelünk az Úrnak, odahelyezzük elé mindazt, akik vagyunk, ami bennünk van. Hagyjuk, hogy a Szentlélek eljöjjön, munkálkodjon. Ez a közi legjobb része! :) 

Kiknek szól?

Mivel ifjúsági közösség, 15 éves kortól 25 éves korig várja a fiatalokat, középsulisokat, egyetemistákat. Ha érzed, hogy hiányzik az életadó Szentlélek az életedből, itt biztosan megtalálod. Ez egy Krisztusi közösség, megbízhatsz bennük, gyarapodhat a hited általuk és megváltozhat az életed, ha elég nyitott vagy Isten jelenlétére. :) 

 Imapárok, avagy ima pár ok?

Imára mindig akadnak okok, így ha egész héten egyszer találkozunk is, valami mégis összeköti a közösséget a többi napon. Ha már hosszabb ideje vagy tag, belekerülsz az imapározásba. Ez azt jelenti, hogy minden héten meglesz a párod, aki imában hordozza a megosztott szándékaidat, és te is imádkozol a másikért. Egyrészt nagyon jó tudni, hogy valaki imádkozik érted, másrészt te is imázol a másikért, ami egyfajta szokásra is nevel. Így biztos nem felejted el a reggeli vagy esti imát! Ha pedig nagyon sok ideje van mindkettőtöknek, akkor egy találkozást is beiktathattok és nem csak a neten beszélhetitek meg egymás szándékait, hanem egy kávézás keretein belül is...

Hol, mikor találkozunk?

Szegeden a felsővárosi plébánián (6721 Szeged, Munkácsy u. 7-9.) vannak az alkalmak, keddenként 18-20-ig. Ha szeretnél jönni, jelezd előre, csakhogy számítsunk rád: ahogyenlatom22@gmail.com :) 

"Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg?" Mt 5,13 

1 komment

Tágas Tér - záróalkalom

2017. május 21. 16:00 - blackbird14

2017. május 17-én, szerdán újra összegyűltek Szeged keresztény közösségei, hogy együtt készüljenek a Tágas Tér Fesztiválra. Én is ott voltam az eseményen, nézzük, mi zajlott aznap este...

Erre az eseményre egy kemény nap után futottam be, de már akkor örültem, hogy maradtam, mikor beléptem az ajtón. Újra és újra rá kell ébrednem, hogy az Istennel töltött idő soha nem megy kárba, a szegedi közösségek tagjaival pedig mindig jó együtt dicsőíteni, bármilyen ok is húzna vissza.

A dicsőítő banda több szegedi felekezetből állt össze, és így zenéltek együtt, számunkra jelezve azdd34ca591bc247b393ae62c50181847d.jpg összefogást, az egy célt, az egy személyt, aki miatt most itt vagyunk. Az igen tüzes énekek után, Oláh Tibor mondott tanítást. Tibor a Hillsong Budapest Connect gyülekezet egyik alapító tagja, amely az Angliában lévő Hillsong Church-höz hasonlóan működik. A tanításban megragadott engem, hogy több olyan példát is mondott az életéből, amikor a barátai, ismerősei megtértek. Igazából így elmondva olyan egyszerűnek tűnt az evangelizáció: az, hogy beszéljek az életemről, a hitemről a nem hívő barátaimnak és hogy csak szeressem őket. Emiatt kedvet kaptam kirohanni az utcára és Jézusról beszélni az embereknek, de persze ez nem ilyen egyszerű számomra (bár az lenne :) ). De az megnyugtatott, hogy például az apostolok közössége volt az első közösség, ők voltak az első evangelizátorok és igazából ők sem tudták mihez kezdjenek az elhívással, de mint mára láthatjuk, valamit nagyon jól csináltak. Rábízták magukat Istenre, és volt kiről példát venniük! 

Ezen az estén debütált a Tágas Tér film, mely a 2017. szeptember 8-10. között megrendezésre kerülő Tágas Tér Fesztivált reklámozza. Kiderült, hogy Szegedre érkezik idén ősszel a Hanna Projekt, Pintér Béla, a Fool Moon, Lajkó Félix és Martin Smith valamint Rúzsa Magdi is!! 

A film itt megnézhető: katt

A Tágas Tér Facebook-eseménye: katt 

tagaster.jpg

Az alkalmon azt is bejelentették, hogy szívesen várnak önkénteseket különböző munkaterületre, melyekre már ott lehetett jelentkezni. Az igazi szervezés csak most kezdődik, érdeklődni a Tágas Tér Facebook oldalán lehet.

Szerintem a Tágas Tér nagyon jó alkalom arra, hogy a szegedi közösségek összefogjanak, megerősödjenek és nekem büszkeséggel tölti el a szívem, hogy Szeged ekkora mértékű keresztény eseménynek ad otthon. Merjünk bátrak lenni, a hívő és nem hívő barátainkat, ismerőseinket meghívni...lépjünk ki a Tágas Térre! :) 

Hasznos linkek:

Tágas Tér Facebook-oldal: itt

Tágas Tér záróalkalom eseménye: itt 

Budapest Connect Facebook-oldala: itt

Kép (1): pinterest.com

Kép (2): Facebook

Szólj hozzá!

Első Péntek Szegeden

2017. május 08. 10:12 - blackbird14

Minden hónap első péntekén dicsőítés és szentmise van Szegeden a Piarista Gimnázium kápolnájában 18-tól 20:30-ig. A zenét a Szabad-ON szolgáltatja. Most a legutóbbi alkalomról szeretném elmondani saját tapasztalásomat.

Milyen lelkiállapotban léptem be a templom ajtaján? Örültem. Örültem, hogy itt lehetek, a barátaimnak, hogy ők is azért jönnek, hogy együtt dicsérjük a mi Urunkat. Hogy vannak ilyen ismerőseim, akikkel Istenről bármikor, bármilyen körülmények között beszélhetek. Örültem minden egyes léleknek, akik azon az ajtón beléptek, hogy elhívta őket az Úr arra az estére. Bár tele van életem mostani időszaka kételyekkel, félelemmel és aggodalommal, mégis örültem. Ez az öröm nem abból fakadt, hogy hátrahagytam minden gondomat azon a bizonyos ajtón. Alig vártam, hogy Isten elé pakoljam őket és Ő viseljen gondot rájuk. Készítettem a lelkemet, mert tudtam, hogy csakis Isten adhat megnyugvást a szakdoga-államvizsga-család-egyéb problémáim fölött. A zenét ezen alkalmon nem a Szabad-ON, hanem az új, szegedi banda, a K.Ö.D. szolgáltatta. 

A dicsőítés első percétől fogva a Szentlélek kézen fogott és megölelt. Pontosan Ady fogalmazta meg a legjobban egyik kedvenc versemben:

Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Én csak kinyújtottam Felé a kezem, vágytam rá, hogy levegye a terheim, vágytam arra, hogy megmutassa nekem mennyire szeret. Aztán Ő jön...és szeret. Ilyen szabad dicsőítésben nagyon ritkán voltam. Szabadnak éreztem magam, csak Istenre koncentráltam, nem érdekelt néznek-e, vigyorgok-e vagy rosszul éneklek. Mert Neki nevettem, Neki énekeltem, Neki tártam a karomat. A kezeimben, az arcomon éreztem a tüzet, a melegséget, mellyel a Szentlélek betakart és elárasztott. De nem tudom leírni jobban...talán most nagyon is nyitott voltam Istenre, hogy valami újat mutasson nekem és a szívemben a hála mindazért, amit már tett értem máris egy új tapasztalatot adott. 

Aztán történt velem egy furcsa dolog. Már napok el szerettem volna menni gyónni, de nem is volt alkalmam és valahogy nem jutottam el. Aztán a dicsőítés után bejelentették, hogy a mise alatt Robi atya vállal gyóntatást. Háááát, nincsenek véletlenek! Isten tényleg annyira jó rendező, hogy azt nem lehet felfogni! Lett papírom, tollam a többiektől és mentem is gyónni, vagyis a sorba...mivel már kész sor volt előttem. De megérte! Utána sokkal tisztábbnak éreztem magam, sokkal készebbnek arra, hogy nekivágjak a jövőmnek, az elhívásomnak és arra, hogy befogadjam Jézus testét és vérét.

ba1d3798b6933cc568e233fcd094e426.jpg

Majd a szentmise végén, mikor énekeltük, hogy "Nézd, e város Rád vár'" (zene: itt) végig Domaszékre gondoltam, a családomra, azokra az emberekre, akik még nem tapasztalták meg azt a mérhetetlen szeretetet, amit Isten adni szeretne nekik. Mert Ő adni akarja mindenkinek! A dicsőítés alatt annyira egyek voltunk, mi, akik ott álltunk egymás mellett Isten előtt teli torokból énekelve, annyira éreztük egymást és a Szentlelket!!! Olyan jó volt, hogy a végén ölelgettük egymást és csak nevettünk, hogy ez: Huhhhhhh! Nagyon jó volt!

Igen, ilyen volt a mostani első péntek a Piárban. Első péntek minden hónapban van. Ha nem voltál, gyere el egyszer (aztán úgyis jönni fogsz még, hidd el), ha pedig voltál...szóval, ott találkozunk! ;) 

Kép: pinterest.com
Szabad-On Facebook-link: https://www.facebook.com/SzabadOnWorship/?fref=ts
K.Ö.D. Facebook-link: https://www.facebook.com/kodworship/?fref=ts

Összegezve az infókat:
- Minden hónap első péntekén
- Piarista Gimnázium Kápolnája
- 18 órától kb. 20:30-ig
- Zenél a Szabad-ON (vagy K.Ö.D.?) 
- Általában a dicsőítés van előbb és utána a szentmise, de néha fordítva is szokott lenni :) 

Szólj hozzá!

Lelkes Táborok

2017. május 06. 11:45 - blackbird14

Ha nyár, akkor irány a tábor! :) De melyik is?

Lelkes Napok

Tavaly életemben először jutottam el a vajtai kastélyba a Lelkes Napok nevezetű ifjúsági (15-25 éves korig) táborba. HATALMAS változáson mentem keresztül: sokkal jobban megismerkedtem a Szentlélekkel. A környezet varázslatos volt, én nagyon imádom a fákat és ott minden tele volt velük! Ha pedig jobban meg szeretnéd érteni a kereszténységet, ha meg szeretnéd ismerni Isten teljes valóját, nagyon is ajánlom, hogy fogd a billentyűzetet és azonnal regisztrálj a táborba. Ha pedig még nem döntöttél, akkor itt van a programokból egy kis felsorolás neked: dicsőítés, zene, dicsőítés, zene, dicsőítés, tanítások nagyon klassz előadókkal, papokkal, fiatalokkal, finom kaják, sportnap, rengeteg érdekes műhely, melyek között válogathatsz, hová is szeretnél beülni, miről vagy kiről szeretnél többet megtudni. És megtapasztalás. Ha szeretnél találkozni Istennel, ebben a táborban biztosan Ő is ott lesz! :) Bizton állíthatom a tábor után egy másik ember leszel, az akinek Isten mindig is szánni akart. És az egész még csak most kezdődik! Neeeeee hagyd ki! Idei téma: a Bátorság.

18198576_1441018972607967_6136602014652509860_n.jpg

Facebook-link: https://www.facebook.com/lelkesnapok/?fref=ts

Tini Lelkes Napok

Ha 11-15 éves vagy, akkor ez a neked való tábor. Lelkes Napok csak kicsiben. Ha van ismerősöd, barátod, tesód, szomszédod, unokatesód, osztálytársad.... akkor ajánld nekik ezt a tábort, és gyertek minél többen! Idei téma: Ismerj meg egy új világot!

Facebook-link: https://www.facebook.com/tinilelkes/?fref=ts

 

Mindkét táborról itt tudhatsz meg többet:
http://lelkesnapok.webnode.hu/
(A táborok idén is két turnusban lesznek, tehát mindkét korosztály 2-2 időpont közül választhat. A tábor, a programok ugyanazok, az időpont és a helyszín más.)

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása